2013 február 5, Kamra Színház
Azt olvastam, hogy szakiskolában végeztél.
Igen, én a Deák Ferenc Műszaki Szakközépiskolában végeztem. Úgy kerültem oda, hogy anyukám nagyon szerette volna, ha rendes szakmát kapok a kezembe. Akkor már én már gyerekszínészkedtem: a Micike és az angyalok után a Családi körben, aSzomszédokban is egy jó ideig.
És a műszaki után hogyan kerültél a Főiskolára?
Jártam egy színi stúdióba, a Cilinder gyerekszínházéba, amit akkor Wéber Péter vezetett. Ott ragadtam nála, ő volt a tanárom, vele készültem a színművészetire. Először a Nemzetibe vettek föl, és harmadszorra a Főiskolára.
A főiskolán ki volt a tanárod?
Zsámbéki Gábor. Az ő révén már a gyakorlatot is itt végezhettem. ’96-ban végeztem, azóta a Katona tagja vagyok.
Volt kedvenc szereped?
Mindegyiket szerettem valamiért. Úgy igazán kiragadni egyet se tudok… Talán ami ilyen „sorsfordító" volt a Sáskák című darabban Milan, akkor a Mesél a bécsi erdőben Oszkár szerepe… A mostaniak közül is nagyon sokat szeretek. Itt van például a Virágos Magyarország, ez egy operett, amiben két szerepet is játszok: egy nénit és egy oligarchát. Akkor megy még a Wojcek, ebben a bolondot játszom és a kikiáltót. A Mizantróp is műsoron van, azt is nagyon szeretem.
2010-ben a Magyar Filmszemlén elnyerted a legjobb férfi főszereplő díját. Melyik filmért?
Ezt a Köntörfalakért. Nagyon jó kis film. De rengeteg filmben szerepeltem még. 2012-ben mutatták be Paczolay Béla kisfilmjét, a Rabbi vagy miazistent. Azt is érdemes megnézni.
Az egyik barátom azt mondta, hogy ő egy héten egyetlen egyszer kapcsolja be a TV-t, csütörtök este fél tízkor, akkor is a Munkaügyek miatt. Mit tudhatunk erről?
Ma este is lesz, és ha a Jóisten segít, akkor folytatjuk még a nyáron! Az epizódokat mindig nyáron vesszük fel. Már három éve megy.
Azon kívül, hogy dolgozni jársz be a színházba, meg szoktál nézni más darabokat?
Szoktam, igen. Amire azt mondják, hogy ezt muszáj megnézni, akkor arra mindenképpen beülök. Erről az évadról kicsit lemaradtam, talán most túl sok is a szabadidőm… Van egy hétéves kisfiam, aki elég sokszor van velem, be kell osztani az időmet.
Irodalommal hogy állsz?
A versek például kimondottan pihentetnek. Most a színházban dolgozunk aNotóriusokon, a Katona négy alapító tagjait idézi fel régi interjúk, kritikák, kollégák és csalágtagok visszaemlékezéseivel. Ez nálunk már hagyomány, hogy itt a Katonában a színház történetét picit megismertessük a közönséggel. Meg régen, mikor a színház fennállásának a 25. évfordulóját ünnepelte, akkor is inkább magát a színház intézményét ünnepeltük, nem is annyira magát a Katonát…
Milyen zenét szeretsz?
Mindenevő vagyok, az az igazság. Otthon a Klasszik rádiót hallgatom és ott mindenfélét ömlesztenek rám, nagyon szeretem. Ha mondjuk bulizni van kedvem, vagy ilyenek, akkor a funky… De a Depeche Mode-ot is szeretem.
Van hobbid?
Nincs sok szabadidőm, de ha tudok, moziba megyek. Ez is biztos valahogy összefügg a színészettel…
Most egy meredek kérdés jön: hogyan képzeled el a jövő színházát?
Szerintem élőnek kell lennie és valahogy mindig reagálnia a korra.Ugye már hallottuk ezerszer, hogy ez egy nagyon-nagyon felgyorsult világ, erre is mindenképpen választ kell adnia.A nyelvet is frissen kell tartania. Én azt érzem, hogy az emberek mostanában igenis szeretnének szórakozni; a vígjátékok például nagyon is mennek. Illetve van ellenpélda is, mert műsoron van A mi osztályunk is, ami aztán nem egy felhőtlen két óra, de mégis nagyon szeretik, és mindig teltházzal adjuk. Meg mi csak reménykedni tudunk, hogy egyáltalán van jövő és járnak színházba az emberek. Viszont tudjuk, hogy az ő pénztárcájuk sem engedi meg, hogy minden este eljöjjenek megnézni minket. Ezért nagy a felelősségünk, hogy mit mutatunk be. De a magyarokról azért mindig kiderül, hogy nem teljesen tufa nép, mert mikor van Múzeumok éjszakája, vagy Színházak éjszakája, akkor minden zsúfolásig megtelik… A színház ne legyen unalmas, ez a lényeg.
2013 február 7.
